Levél az ország észak-nyugati szegletében a Mosoni-síkságon, Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom között félúton fekszik.

Első írásos, német nyelvű említése a pozsonyi káptalani levéltárban 1410-ből "Kalthosthan" formában fordul elő. A magyar nevével először szintén a káptalani levéltárban fellelhető, 1425-ben készült okmány szövegében Lever formában, később az 1532. évi adóösszeíráskor találkozhatunk. A hagyományok szerint neve a - Lővér, Lever, Level - a besenyő gyepűőrök (határőrök), íjászok emlékét őrzi. Későbbi lakói a magyaróvári vár szekeresei, futárai és postásai voltak. Erre utalhat az egyik Hegyeshalom felé eső dűlő neve: Levélhordók földje. A törökök 1529-es ostromakor – Győr-, és Moson-vármegye pusztulásakor- a környék elnéptelenedett. I. Miksa császár 1570 körül württembergi szászokat, német nyelvű katolikus etnikumot telepített le.

Katolikus templom a XVII. században a temető közepén állt, ahol később a katolikus plébánia és népiskola épületei is épültek. Annyi bizonyos, hogy 1692 előtt készült, mert ettől az évtől kezdve vannak meg a keresztelési anyakönyvek. Levél fejlődése 1711 után, a békés korok beköszöntével vett nagyobb lendületet. A lakosság száma nőtt, intenzíven fejlődött a földművelés és az állattenyésztés, terjedt a birkatenyésztés, a méhészkedés és a szőlőkultúra. A falu ez idő tájt a Forgách majd Zichy család tagjainak birtoka, 1763-tól pedig Habsburg birtok. Mária Terézia rendelete nyomán 1773-ban urbárium készült Levélről is: eszerint a falu földesura Habsburg Mária Krisztina.

Az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc eseményei rendkívül érzékenyen érintették a lakókat: gyakran és nagy mennyiségű élelmiszert és takarmányt rekviráltak az átvonuló horvát, magyar és osztrák csapatok. 1852-ben katolikus iskola épült. 1864-ben épült meg a Pestet Béccsel összekötő vasútvonal, ezáltal a falu is bekapcsolódott a vasúti forgalomba. Az 1867-es kiegyezés is pozitív változásokat hozott.

Az 1956-os forradalom alatt a faluban jelentős politikai esemény nem történt, a mosonmagyaróvári eseményekben résztvevő Gulyás Lajos református lelkész a megtorlás áldozata lett, sírja a levéli temetőben van. Az Ujhelyi téren lévő református imaházban személyes tárgyaiból, bútoraiból kis gyűjtemény őrzi emlékét.

A faluhoz közel két természetvédelmi terület: a Szigetköz, és a Hanság szép természeti környezet és sokszínű gazdag vízi-, növény-, és állatvilága, termál-, és gyógyvizű fürdők, műemléki látnivalók, horgászati, vadászati és lovaglási lehetőségek nyújtanak vonzerőt, valamint pihenési, szórakozási lehetőséget. A község észak - észak-nyugati határában épült M-1-es (Bécs) és az M-15-ös (Pozsony) autópályák és ezek csomópontjai, jó közúti, a Budapest-Bécs villamosított vasúti fővonal jó vasúti közlekedési kapcsolatot biztosít Európa felé. Itt bonyolódik le hazánk idegenforgalmának és áruszállításának legjelentősebb része. Így a térség jó lehetőséget biztosít ipari, raktározási, szállítmányozási, kereskedelmi központok létesítéséhez. Napjaink jelentős eseményeként a falu határában épült meg az ország első szélerőmű parkja, amely jelenleg 12 széltoronyból áll. Községünk mint eddig is, nyitott kapukkal, jó szívvel várja szálláshelyeire, kereskedelmi és szolgáltatási létesítményeibe az átutazó, pihenni, szórakozni, nyaralni vágyó kedves vendégeit.